21. 2017. ápr.

Áprilisi hőhullámok – hóhullámok

 

Nehogy azt higgye bárki is, hogy ez a kellemetlen és utálatos áprilisi tél így marad! Nem, egyáltalán nem marad így! Ahogy az a korábbi időkben, most is néhány nap, egy hét után megsemmisül és eljön az igazi  tavasz! Olvasom, hallgatom a különböző oldalakat és látom, hogy erre a szokatlan, de nem rendkívüli eseményre szinte kivétel nélkül mindenki rémülettel, tragikus félelemmel, egyesek már rettegve, s teljes pusztulást vizionáló hangulattal reagálnak. Természetesen(?) felbukkant az értelmetlen, már-már pánikkeltés felé hajló huhogás is! Ugye, milyen érdekes, hogy ezt az extrém hideget/havazást megelőző, hasonlóan szokatlan meleggel kapcsolatban semmiféle sirámot nem lehetett hallani, pedig a beinduló szárazsággal komolyabb problémák adódhattak volna. Mindenki, az összes hírcsatorna is, ült és napozott! Ilyenek vagyunk, emberek vagyunk!

Írásom második felében bemutatom azokat a rövidke leírásokat, odavetett jegyzeteket, melyek kigyűjtésével csupán azt szeretném érzékeltetni, hogy az időjárásban mindig is történtek „rendkívüli” azaz nem rendszeresen ismétlődő szokatlan, kirívó események. Az anyag forrásaként Dr.Szilágyi, T. (1999): Időjárási események Kecskeméten a XVII-XIX. században (Kecskeméti Füzetek 10., Kecskemét) című írását használtam fel. Előbb azonban olvassuk még el az alábbi sorokat. A sorok közé beillesztek néhány korábbi telet megidéző felvételt.

Az időjárás okozta rossz hangulatot csak tetézte, hogy alig múlt el a valóban rendkívüli, hosszan nagy hideggel járó tél. Hasonlóan kemény (országos) telek a belátható évtizedekben csak 1943-1944, ill. 1963-1964 fordulóján voltak. Ezzel szemben a mai áprilisi télhez hasonlóak sokkal gyakrabban előfordultak, még akkor is, ha esetleg kevésbé „látványosnak” bizonyultak, kisebb térségekre szorítkoztak.

Mi is történt? Egy, a „szeszélyes” áprilisban húsvét táján gyakran bekövetkező hűvösebb  (valljuk be, igen kellemetlen!) idő most kissé(!?) keményebbre sikeredett. Ezt különösen „látványossá” tette a havazással járó erősebb lehűlés, kisebb fagyok, az ugyanakkor virágzásban lévő, vagy már apró zöld terméseket hozó gyümölcsfák behavazott volta. Most itt nem említeném bővebben az élővilág azon tagjait, melyek elsősorban repülő rovarsággal táplálkoznak. Számukra a két-három napos hideg esős, havazásos időszak végzetes lehet.

Behavazva. A puszta őrizői

Az egyáltalán nem lebecsült időjárási helyzet kisebb térségekben, egy-egy ponton szolgálhat olyan történésekkel, következményekkel is, melyek már valóban jelentős mérvűek. Itt vannak például a kisebb-nagyobb áram kimaradások, kidőlt fák, rossz közlekedési körülmények, fagyveszély a mezőgazdaságban, különösen gyümölcsösökben, kertészetekben, és egyebek. A hegyekben 400-500 m-től felfelé 40-50 cm vastagságú, nagy víztartalmú hó hullott. Ez már önmagában is áprilisi rekord, melynek károkozása sem lekicsinyelhető.

Egy furcsa november a korábbi évekből. Lombhullás előtti havazás.

Nem szeretnék itt a globális, az egész Földre kiterjedő klímaváltozásnak, klíma módosulásnak, fokozatos felmelegedésnek mint egyre inkább elfogadott jelenségnek a miértjére (és esetleges vitatottságára) utalni, valamint arra sem, hogy ebben a ma már tényszerű változásban mennyi szerepe van az embernek, s mennyi a ’Természet’ ön-átalakító tevékenységének.
Abban biztosak lehetünk (legalábbis az eddigi meteorológiai adatsorok ezt mutatják), hogy a változások eseményei, történései jobbára a szélsőségek felé irányulnak. Előfordulhat viszont az is (szintén egyfajta szélsőségként), hogy egy-egy évben szinte teljesen kimaradnak a zivataros időszakok, sőt hosszas aszályok lehetnek, akár évről-évre is); tehát a szélsőségeket, csupán a zivatarok/viharok tekintetében így is érzékelhetjük. Ezen kívül természetesen életünket a hőmérsékleti tényezők is erősen befolyásolhatják! Erre is az elmúlt télen kaptuk meg az ismételt jelzést, mondhatni figyelmeztetést. A mindennapjainkat leginkább meghatározó időjárási tényezőkön (pl. az említett csapadék, majd hőmérsékleti viszonyok) kívül más változást okozó tényezőknek is szerep jut. Írásomban azonban csak azokat a jegyzeteket gyűjtöttem ki, melyekről naponta értesülhetünk (jobbára hőmérséklet, csapadék, szél), viszont a régi események és feljegyzések már rég feledésbe mentek.

Itt, a jelzés, figyelmeztetés szavaknál álljunk meg egy pillanatra! A klimatikus történések, a szélsőségek gyakorisági, mennyiségi és minőségi növekedése ma már egyértelmű. Vajon teszünk e ezek ellenében valamit? Eléggé tisztában van azzal minden érintett (az egész társadalom!), hogy a „klímaolló” további nyílása valóban katasztrófális eseményeket is előrevetíthet? Olyan eseményeket, melyek akár napjainkban, bármikor váratlanul is, bekövetkezhetnek. Óriási felelőssége van ebben az összes kommunikációs csatornának, de legfőképpen az embernek! Gondoljunk csak bele, nálunk (és feltehetően még számos helyen a világban), a klímaváltozást csupán, mint „globális felmelegedést” emlegetik. Nos, ujjongás beindul: hú de jó, nem lesz olyan hideg a tél, nem kell majd fűteni, stb., stb.). Nálunk egyes tudományos szintek is arra a meggondolásra jutottak egyidőben, hogy mily kellemes „mediterrán”(!) klíma lesz nálunk. Csakhogy a Kárpát-medence éghajlatát a „mediterrán” hatáson kívül még az „atlanti”, valamint a „kontinentális” hatás együttesen határozza meg. A hangsúlyt az együttes hatásra helyezhetnénk: egyik sem fogja kiszorítani a másikat, csupán mindhárom észlelhető, adatolható, mérhető és összevethető értékei a negatív és pozitív irány felé egyaránt fokozódhatnak, azaz tovább nyílik a ’klímaolló’! Pontosan e fokozódást igazolják az évről-évre megdőlő (pozitív/negatív) hőmérsékleti értékek, csapadékmennyiségek, a csapadékmegoszlás időbeli eltolódása és a csapadékmentes időszakok növekedése, a csapadékhullás hevessége, továbbá a zivatartevékenység, villámárvizek, károkozó viharok gyakorisága, s további tényezőket lehetne még sorolni.

Egy igazi februári havazás eredménye (20-22 cm), 2010.02.07.

Tehát nem vitaindító felsorolást szeretnék közzétenni, csupán némi kiigazítást közölnék, emlékeztetnék, hogy „ilyen még nem volt” események igenis voltak a múltban is, ill. napjainkban (mint az elmúlt igazi hideg, kemény tél és ez a mostani „áprilisi” tél) feltehetően továbbiak lehetnek, kellemetlenebbek, erősebbek, melyek fokozottabban érintik környezetünket, és hangsúlyoznám, mindennapi életünket!   Nézzük tehát, hogy az „időjárás” változatossága (így áprilisban) az áttekintett 300 évben, mily örömöket, személyi, közösségi jobb létet, ugyanakkor bánatot, romlást, károkat okozott és hasonlók okozhatnak a jövőben is!

Az éjszaka belopakodott a tél. Nem is volt ennél több azon a télen (2006/2007)

———–  ÁPRILIS  ———-

A jegyzetekben Kecskemét említésén túl találkozhatunk olyan településnevekkel melyek ma önálló falvak, községek, a kijegyzetelt három évszázadban azonban még Kecskemét város birtokai, ’pusztái’ voltak. A szavak, kifejezések tekintetében nem tértem el a forrás írásmódjától.

1685. Szent Györgykor (április 24.) a Tisza befagy, kocsival járnak át rajta.

1785. 28-án téli és barátságtalan szél bőséges hóval akkora pusztítást végzett az állatok közt, hogy különösen a bárányoknál, régen nem tapasztalt bajt hozott.

1796. Puszta szeren (ma Ópusztaszer) a székekben semmi víz nem lévén ugyan úgy Monostoron és Bugaczon kutak készítendők, …

1808. 8-án nagy viharral és kemény hideggel havazás kezdődött. A havat erősen kavarta a szél. A vihar csaknem következő napig tartott., amely során több ház és épület tetejét elhordta. Árokba és hasadékokba űzte a barmokat, ahol számtalan állat elpusztult, …

1810. 26-27-én fagyok.

1814. 29-én este hó fergeteg kezdett lenni egész éjjel és másnap is esett. Széllel együtt, ugy hogy egész téli idő volt.

1821. Ez igen szép tavaszi hónap volt. … a hónap utolján a búza a fejét hányta.

1822. … volt ugyan néha eső, de a száraz telet kiszáradt földet ez meg nem áztathatta jól. A Hónap végéig zölden maradt minden, de a jövő hónapig egészen elsült és nem nőtt.

1823. Az egész hónap inkább hideg volt mint meleg. 15-én nagy hó esett.

1834. Az egész hónap szeles és száraz volt, … volt ahonnan a Szőllőt bé hordta homokkal.

1840. 23-29. igen nagy Szél, por hideg.

1857. 13-án reggel hó esett.

1869. A hónap utolsó napjaiban újra hideg lett. 30-án az ágakon zuzmara.

1872. Április 20-án 1 órakor égzengés, majd jó eső következett.

1873. 14-én Kistelken Csongrád vármegyében, fürödtek a gyerekek a falu mellett álló vízben, 23-án pedig teli volt hóval a Vértes és a Naszály hegy Vácz körül. …

1874. Áprilisban jégesők jártak, 29-én virradóra erős fagy volt, az edényekben ujjnyi vastag jég. … a már fentebb is érintett április 29-i fagy és rendkívüli szárazság okozta általános terméketlenség és pénzhiány miatt …

1875. Április 11. Időjárásunk a legszebb és kellemes tavaszi, 8-án este pedig valódi záporesők volt mennydörgés és villámlás kisérték. … április 14-én éjszaka és másnap fagyott.

1876. … e hó igen száraz és szeles volt …

1877. Április 17. 9 óráig havazott. E hóban igen sok eső esett és hidegek jártak, éjjelenként fagyott, de kárt nem tett.

1879. Áprilisban a sok eső miatt vadvizek vették föl a vetéseket. … igen sok esők voltak és hidegek …

1881. E hóban igen sok eső esett.

1882. Az időjárás nagyon kedvező (6-án). 7-ikére virradóra a … a fagy tönkre tette … Húsvét (9-10-én) hetében zimankó, utána fagy … … fehér Húsvét … A fagy nem csak a vetéseket gátolta a növésben, hanem még a természetes kaszálókat és legelőket is annyira megrontotta, …

1883. Időjárásunk ugyancsak áprilisi, a múlt hét egyik napjának délelőttje tavasz, délutánja a legmelegebb nyári napnak tűnik fel, úgy hogy a téli kabátunkat már levetni reméltük, a következő nap őszi széllel kezdődött és téli, havas fagyos idővel záródott be.

1886. 13-án délután égi háború mellett jég esett.

1888. Április 26-án délután erős szélvész zúgott végig a városon 10 perczig, utána szennyes esőár jött. …

1890. Április elején fagyos szél, 10-én 30 fokos meleg, 11-én jégeső, 12-én köd.

1892. Szombatra (ápr.11.)  virradóra erős fagy volt, s félős, hogy a folytonosan működő szél sem mentette meg a virágzásban lévő … … 23-án-án estve … dúló zivatar.

1895. Iszonyú hőség volt a napokban. Sajátságos szeszélye az időjárásnak, hogy most hirtelen átcsapott a déli éghajlatba. S noha csak április közepén vagyunk, a meleg az utóbbi napokban 22 és 25 R. (27.5 ,31.3 °C) meleg mellett változott, sőt nagycsütörtökön immár 31 foknyi (38.7 °C) volt a kora délutáni órákban (nem hőmérőházban) …

1896. Vihar volt 6-ról 7-re éjfél után 1 órakor … Rettenetes veszedelem volt, a szőlőket merre elvonult letarolta, a gyümölcsfákat valamint az országút mentén lévő fákat halomba döntötte, … az utak egészen el lettek zárva.

1899. Olyan jégeső volt (30-án), hogy a kár nem kicsiny.

1900. … 27-én erős fagy, mely a szőlő jelentős részét elvitte. A hó elejétől végig sok eső esett.

Jégbe fagyva (2008.január), homoktövis (Hippophae rhamnoides)