Archívum - ‘A természetről’ kategória

14. 2015. máj.

Scania, Scania ! (2.)

 

Másnap, az előző napi csodálatos reggelt megcáfolva, igen-igen sűrű esőre, záporra ébredtünk. Olyanra, hogy attól Erős Antónia azonnal beájult volna, egy életre elfeledve napfényt, kikeletet, csodálatos őszt, talán még az időjárást illető egyedülállóan színvonaltalan megjegyzéseit is. Tovább »

11. 2015. máj.

Scania, Scania ! (1.)

 

Hosszas egyeztetések, több mint egy év után, sikerült nyélbe ütni egy rövid néhány napos  skandináv utat. Skandináv utat, micsoda kifejezés, inkább csak egy rövidke északi utazást Svédország legdélibb vidékére. Repülőgépünk szeptember 18-án kora délután landolt Malmő-Sturup repülőterén, a várostól magától 25-30 km-re. Tovább »

23. 2014. jún.

A közönséges boróka (Juniperus communis)

 

A ciprusfélék (Cupressaceae) közül valószínűleg a közönséges boróka (Juniperus communis) a legelterjedtebb faj az északi féltekén. A mérsékeltövi területeken körben (cirkumpolárisan) nagyon változatos élőhelyeken, a síkságoktól a magashegyi régiókig megtalálható Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában egyaránt. Tovább »

1. 2014. máj.

Megérkeztek, megjelentek (2014 tavasz)

 

Első tavaszi észlelések (2014) Kiskunsági NP, IV.sz. törzsterület, Fülöpháza)

Néhány faj adata más területekről származik, ezeket zárójelben jelzem. Tovább »

15. 2014. ápr.

Egy csepp tavasz

 

Egy csepp tavasz, ezzel lehetne jellemezni ezt az apró vadvirágot. Ha, nem valamely taposott, útszéli területen, kirugdosott füvű grundon látnánk, talán észre sem vennénk, hogy egyáltalán létezik, él a közelünkben. Pedig termetesre is meg tud nőni, s nem mindig szerényen lapulva, szinte törpeként, bújik meg a kora tavasszal gyorsan feltörekvő fűfélék és más, ’égfelé’, a napfényre igyekvő növények között. Tovább »

15. 2014. febr.

Kontyvirág-félékről képekben

 

A kontyvirág-féléket (Araceae) korábban Áron-növényeknek (Callaceae) is nevezték. Minden földrészen előfordulnak. Fajait egyaránt megtalálhatjuk a mérsékelt éghajlati övben és a trópusokon. Kedvelik a mediterrán jellegű, kiegyenlítettebb klímájú területeket is. Legtöbb fajuk Ázsiában és Észak-Amerikában él, Európában csak néhány faj fordul elő. A csoporton belüli nemzetségek (genus) száma 110 körüli, míg a fajok száma mintegy 4000.
Tovább »

11. 2014. febr.

Narancsvörös tölcsérgomba (Hygrophoropsis aurantiaca)

 

A hegy-, és dombvidék fenyveseiben mindenütt előfordul, azonban találkozhatunk vele az alföldi fenyő ültetvényekben is. Élőhelyén talajon, leginkább a már erősen korhadó, félig-meddig a talajba, fenyőtű avarba ágyazódott törzseken, tuskókon találhatjuk meg. Gyakori, főként egyesével (de egymás közelében több is), jelenik meg. Számára ideális körülmények esetén nagy területeket is boríthat. Tovább »

18. 2014. jan.

A sárga kérészgomba két napja

 

Magyar neve még bordás kérészgomba. Tudományos neve Bolbitius titubans. Szinonim nevei B. titubans var. olivaceus, B. titubans var. titubans, B. titubans var. vitellinus.

A faj hazánkban a síkságon, dombvidéken, hegyekben egyaránt előfordul, s gyakorinak mondható. Rendszerint fatörmeléken, forgácson, fűrészporon, favágási hulladékon, mulcson találhatjuk. Előfordul öntözött pázsiton, réteken, legelőkön is, ahol leginkább a már korábban szétszáradó, szétesett ló, és marha trágyán, vagy annak közvetlen közelében nő. Általában néhány példányát találjuk együtt, de fellelhetünk nagyobb csoportokat is. Tovább »

15. 2013. jún.

A hengeres szalmacincér (Theophilea subcylindricollis)

 

Vessünk néhány pillantást az oldal fejlécén látható képre. A fotón látható rovar egy bogár, közelebbről egy cincér, azaz a hengeres szalmacincér (Theophilea cylindricollis). Első próbálkozásokra csupán így sikerült megörökíteni, ugyanis amint az objektívvel közelítettem felé, mindig átoldalazott a fűszál másik oldalára, ’nem tudva azt, hogy ahhoz nem elég karcsú, hogy ne látszódjanak ki legalább a lábai’. Tovább »